Peresznye község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 693 fő
Terület: 10.73 km²
Népsűrűség: 64,59 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Kőszegtől 10 km-re észak-északkeletre a kőszeg-lövői út mellett erdővel borított dombok közötti völgyben fekszik. Neve is a horvát vágás, irtás szóból ered.

Története

A jelenleg horvát nemzetiségűek lakta település okleveles említése 1195 körülről származik. A borsmonostori apátság birtoka volt. A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az 1532-es pusztító török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is túlnyomórészt horvát nemzetiségűek lakják. A 16. században a Jurisics család kihaltával a Nádasdyak, később 1671-től Esterházy Pál volt a földesura. A 19.- 20. század fordulóján a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1887-ben alakult.

Vályi András szerint "PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli. " [1]

Fényes Elek szerint "Peresznye, (Pressing), horvát f., Sopron vgyében, Kőszeghez 1 1/4 mfd., 600 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Van jeles urasági kastélya és kertje. Határa 2820 hold, mellyből 868 h. szántó, 236 h. rét, 616 hold erdő, 100 h. szőlő. Földe nagy részben kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz. " [2]

1910-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben az addig Sopron megyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Ma már csak a lakosság fele horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.

Nevezetességei

Középkori eredetű temploma védőszentje Szent Egyed. Mai formájában 1702-ben építették át. Barokk stílusú, berendezése is ebből a korból származik. 1832-ben gróf Esterházy ferenc bővíttette. A templomot ma szobrokkal díszített park és a régi templom körüli temetőből fennmaradt sírkövek veszik körül.

A kastély légifotója

Kastélyát a régebbi épület felhasználásával 1727-ben gróf Esterházy Dániel, a korábbi kuruc tábornok építtette.[3] Későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak, az első világháború idején Berchtold Lipót közös külügyminiszter lakta, jelenleg szociális otthonként működik.

Testvértelepülések

Voloder (Horvátország)
Šiljakovina (Horvátország)

Következő községek

További községek